Mi a rendszer? A rendszerszemlélet a célból indul ki
Egy havi összesítés példáján keresztül vizsgáljuk a rendszer célját, összetevőit, erőforrásait, irányítását és környezetét.
Ha valaki azt mondja, hogy „gondoljuk újra a rendszert”, az egyik embernek a szoftver lecserélése, a másiknak az átvételtől a feldolgozásig tartó folyamat juthat eszébe. Hiába használják ugyanazt a szót, nagyon eltérhet, mit értenek alatta. Ha arra is rákérdezünk, mire hozták létre a rendszert, lehet, hogy még jobban eltérnek a válaszok.
Először állapítsuk meg, miért létezik a rendszer, majd nézzük meg, mi és hogyan járul hozzá ehhez a célhoz. Így láthatóvá válik az eljárások, eszközök, emberek, idő és külső korlátok kapcsolata. A szoftver, a munkafolyamat és a szervezet egyaránt vizsgálható így.
A rendszer öt nézőpontból
A rendszer itt olyan elrendezés, amelyben az összetevők és az erőforrások egy adott környezetben valamilyen célért működnek. Ezt így írjuk fel: S = { V, C, R, M | E }.
| Szempont | Mit nézzünk? |
|---|---|
| V (Value, Cél) | Miért létezik a rendszer, és mit kell elérnie? |
| C (Components, Összetevők) | Hogyan kapcsolódnak össze a funkciók, eljárások és szabályok a cél eléréséhez? |
| R (Resource, Erőforrások) | Milyen emberekre, eszközökre, pénzre, időre és információra van szükség az összetevők működéséhez? |
| M (Management, Irányítás) | Milyen tevékenységek hangolják és szabályozzák az összetevőket és erőforrásokat, valamint a környezettel való együttműködést a cél eléréséhez? |
| E (Environment, Környezet) | A rendszeren kívül milyen feltételek és szereplők befolyásolják a működését? |
Az E előtti függőleges vonal kijelöli a vizsgált rendszer határát. Ha egy részleg munkáját nézzük, egy másik részleg leadási határideje külső feltétel. Ha a teljes vállalat működését vizsgáljuk, a határidő megállapításának folyamata is a határon belülre kerül. A vizsgálat határa szabja meg, min változtathatunk, és kivel kell egyeztetnünk.
Ahogy a Mi az irányítás? című cikkben részletesebben kifejtettem, a cél érdekében szükség lehet a működés és az eljárások átszervezésére, az emberek és az idő újraelosztására és esetenként a rendszeren kívüli szereplőkkel való megállapodásra. Ezekre a változtatásokra a rendszer kialakításakor és az indulás utáni körülményváltozáskor is szükség van.
Példa havi CSV-összesítésre
Tegyük fel, hogy a havi összesítés automatizálására kérnek. Ha a cél (V) az, hogy a zárás utáni munkanap végéig olyan összesítés készüljön, amelynek számai visszakövethetők a forrásig, akkor a végösszeg önmagában kevés. Az oszlopnevek és a tárgyhónap ellenőrzése, a tételek összesítése és a felhasznált fájlok nyilvántartása összetevők (C). A forrásként szolgáló CSV-fájlok, az oszlopdefiníciók, a feldolgozó eszközök, valamint az ellenőrző munkatársak és az idejük erőforrások (R).
A részlegek beküldési formátumai és határidői, a tárolási hely hozzáférési jogosultságai és a személyes adatok kezelésének szabályai olyan feltételek, amelyeket az összesítő csapat önállóan nem módosíthat. Ez a környezet (E). Ha a javított fájlok rendszeresen zárás után érkeznek, át lehet alakítani az elfogadás és az újraszámítás menetét (C módosítása), lehet ellenőrt és időt kijelölni (R módosítása), vagy meg lehet állapodni a beküldőkkel a határidőről és a cserefájlok bejelentéséről (egyeztetés a környezettel). Ebben a példában az irányítás (M) annak eldöntése és végrehajtása, hogy min kell változtatni egy határidőre elkészülő, ellenőrizhető eredetű számokat tartalmazó összesítéshez.
Ha ez már körvonalazódott, a WBS-ben (Work Breakdown Structure, munkalebontási struktúra) megnevezhetők a feladatok és az eredmények, például „ellenőrzési szabályok létrehozása” és „a helyettesítő fájlok eljárásának egyeztetése a beküldőkkel”. Az első megbeszélésen nem kell mindenről dönteni. Ha az marad nyitva, hogy ki fogadhat el CSV-t a zárás után, már tudni fogod, kit kérdezz meg legközelebb.