Blog

Curryzés, lambda-kalkulus és a számítás természete – 🧙‍♂️ és 🐣 hosszú kitérője

Egy professzor és egy hallgató a curryzett függvényektől eljut az izomorfizmusig, a lezárásokig, a Church-számokig, az információelméletig és a számítás minimális modelljeiig.

Függvények lánca, amelyben minden függvény egy bemenetet fogad

Úgy tűnik, érted a curryzést, de amint visszatérsz a kódhoz, megint elhomályosul az egész.
A kérdés ott marad az asztalon: „Ebből valójában mennyire van szükségem a munkában?”
Egy professzor és egy hallgató komolyan veszi a kérdést, és követi, bárhová is vezessen.


Egy professzor és egy hallgató hosszú beszélgetése

Az egész azzal kezdődött: „Mi az a curryzett függvény?”
Mire észbe kaptunk, már arról beszéltünk, mi a számítás.
Néha elkanyarodunk. A kitérők is a történethez tartoznak.

A szereplők
🧙‍♂️ (Professzor) hosszan beszél, ha szóba kerül az elmélet. A hasonlatai váratlan irányt vehetnek.
🐣 (Hallgató) a gyakorlati munkára figyel, és rákérdez, ha egy magyarázat még nem áll össze.


Ugyanúgy néz ki az add(2,3) és az add(2)(3)?

🐣 (Hallgató) „Professzor úr, ezt a kódot egy curryzésről szóló magyarázatban láttam. Nyilván két különböző dolog, igaz?”

function add(a, b) {
  return a + b;
}

function curriedAdd(a) {
  return function (b) {
    return a + b;
  };
}

🧙‍♂️ (Professzor) „Jó észrevétel. Ezt érdemes először észrevenni. Két különböző függvényről van szó. Abban az értelemben egyenértékűek, hogy ugyanazt az eredményt adhatják.”

add(2, 3); // 5
curriedAdd(2)(3); // 5

🐣 (Hallgató) „Más az alak, ugyanaz a válasz. Vagyis a működésük egyenértékű.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Pontosan. Jelölésekkel így néz ki.”

(a, b) → c

alakból ez lesz

a → (b → c)

Ez az átalakítás a curryzés lényege.


📌 **Egyenértékűség és azonosság **

  • Az azonosság azt jelenti, hogy szó szerint ugyanarról az objektumról van szó.\
  • Az egyenértékűség azt jelenti, hogy a vizsgált tulajdonságok egyeznek. Itt a bemenet és a kimenet viselkedését nézzük.
    Ha a kettőt összekeverjük, a curryzés hamar nehezen követhető lesz.

Az curriedAdd(2) köztes érték vagy új függvény?

🐣 (Hallgató) „Akkor az curriedAdd(2) csak egy félkész érték a számítás közepén?”

🧙‍♂️ (Professzor) „Önálló, teljes értékű új függvény.”

const add2 = curriedAdd(2);
add2(10); // 12

Úgy viselkedik, mint az alábbi függvény.

b => 2 + b

🐣 (Hallgató) „Értem. Egy olyan függvényt hoz létre, amely kettőt ad hozzá.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Képzeld el, hogy bekerül a szerszámosládádba egy csavarkulcs, amely kizárólag kettő hozzáadására való.”

🐣 (Hallgató) „Professzor úr, ezzel a hasonlattal máris a barkácsboltban vagyunk.”

🧙‍♂️ (Professzor) „A matematika akkor ér valamit, ha a terepen is használható. Azt hiszem.”


A lezárás környezetet ad a függvénynek

🧙‍♂️ (Professzor) „Az add2 egy lezárás (closure) miatt működik. Megjegyzi, hogy a = 2.”

Vázlatosan így néz ki.

Függvény
 ├ Kód
 └ Környezet (változók)

🐣 (Hallgató) „Vagyis a függvény a kódjával és a megőrzött állapottal együtt működik.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Jó megközelítés. Ha ezt megérted, a curryzett függvények kevésbé lesznek idegenek.”


Nem elég egy közönséges függvény?

🐣 (Hallgató) „A munkában ez bőven elég volna, nem?”

const url = "...";
fetchUser(url, id);

„Nem nagyon látom, miért kellene fetchUser(url)(id) alakban írnom.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Információs rendszerek fejlesztésekor ez észszerű megérzés. A curryzés többnyire stílusválasztás. Ugyanazt lehet vele kifejezni.”

🐣 (Hallgató) „Megnyugodtam. Nem vonnak le pontot, ha kihagyom.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Persze hogy nem. A feladathoz válassz eszközt.”


Mennyire fontos a curryzés a gyakorlatban?

A következő táblázat hozzávetőleges képet ad a területekről.

Terület Fontosság
Információs rendszerek Alacsony
Webfejlesztés Alacsony vagy közepes
Tudományos számítás Alacsony
Funkcionális nyelvek Magas
Számításelmélet Nagyon magas

🐣 (Hallgató) „Vagyis az információs rendszerekben nélküle is boldogulok.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Igen. Az elmélet ismeretében viszont könnyebb elmagyarázni, miért akarsz egy API-nak bizonyos alakot adni.”


📌 **Mikor hasznos a curryzés a munkában? **

  • Előre rögzíteni a beállításokat, majd a kapott függvényt továbbadni (részleges alkalmazás).\
  • Feldolgozási láncba kapcsolni a függvényeket, hogy jobban követhető legyen az adatáramlás.\
  • Rögzített függőségekkel létrehozni egy függvényt, hogy teszteléskor elkülönítsük a viselkedését.
    Ha a csapat nehezebben olvassa az eredményt, a curryzést nyugodtan el lehet hagyni.

Mit jelent, hogy „minden függvény egy argumentumot fogad”?

🧙‍♂️ (Professzor) „Itt szokott előkerülni egy ismert mondat.”

Minden függvény ábrázolható egyargumentumú függvényekkel

🐣 (Hallgató) „Nagy állításnak hangzik, de elég messze áll attól, ahogyan programozni szoktam.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Ez természetes. Az állítás arról szól, mit tud ez az ábrázolás kifejezni.”

f(a, b)
≡
f(a)(b)
(a, b) → c
≡
a → (b → c)

🧙‍♂️ (Professzor) „A lényeg a két alak közötti izomorfizmus. A kódban azt használd, amelyik a feladathoz illik.”

🐣 (Hallgató) „Bárcsak ezt már az első oldalon vastag betűvel szednék a tankönyvekben.”


A hanghullámoktól önmagukban még nem tanulunk meg egy nyelvet

🐣 (Hallgató) „Attól, hogy a beszéd hanghullámokból áll, nem leszek jobb beszélgetőpartner. A magánhangzók, a mássalhangzók és a nyelvtan segítenek tanulni.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Jó hasonlat. A lambda-kalkulus egyargumentumú függvényei megmutatják, milyen kevés eszköz is elég a számításhoz.”

🐣 (Hallgató) „Értem. Elhagyunk néhány elemet, aztán megmutatjuk, hogy még mindig lehet számítani.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Pontosan.”


A lambda-kalkulus néhány alapelemre vezeti vissza a számítást

🐣 (Hallgató) „Láttuk, hogy az f(a, b) és az f(a)(b) egyenértékű. Most olyan alapra van szükség, amely megmagyarázza az egyenértékűséget.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Igen. A programozási technikától egy elméleti modellhez lépünk tovább, amely azt kérdezi, hogyan definiáljuk magát a számítást. A lambda-kalkulus ehhez egy minimális modell. Azt vizsgálja, elég-e a változó, az absztrakció (λx.kifejezés) és az alkalmazás a számítás leírására. Innen a számítás szerkezetével magyarázhatjuk meg az f(a, b) és az f(a)(b) kapcsolatát.”

A lambda-kalkulus kérdése

Mi a számítás?

Erre igyekszik nagyon kevés eszközzel definíciót adni. Három alapeleme van.

Változók
λx.kifejezés
Függvényalkalmazás

A számítás meghatározása

Kifejezések átírása

🐣 (Hallgató) „Tehát átírási szabályok alkalmazásában gondolkodunk.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Igen. A processzor eltűnik a képből, és csak a szabályok maradnak.”


Kezdetben nincsenek beépített számok, if utasítások vagy ciklusok

A lambda-kalkulus ezek nélkül indul.

Számok
if
Ciklusok

Ennek ellenére felépíthetők. A Church-számokat például így írjuk.

0 = λf.λx.x
1 = λf.λx.f x
2 = λf.λx.f (f x)

🐣 (Hallgató) „Ez egyáltalán nem néz ki kettesnek. Inkább varázsige.”

🧙‍♂️ (Professzor) „A 2 egy curryzett függvény, amely kétszer alkalmazza az f-et. A megszokott számjegy eltűnik, de a kettes viselkedése megmarad.”

🐣 (Hallgató) „Vagyis a számot itt a jelentése határozza meg.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Az, amit csinál. Az elmélet gyakran jár el így, és részben ez adja a vonzerejét.”


📌 **Mire jó ez a kerülő megfogalmazás? ** Megmutatja, hogy minimális eszközkészlettel is megőrizhető a számítás képessége.
Ez a nézőpont a kiszámíthatóság, a terminálás és a kifejezőerő kérdéseihez vezet.


Az információelmélet mást minimalizál

🐣 (Hallgató) „Ha a minimumot keressük, nem volna egyszerűbb nullákat és egyeseket használni?”

🧙‍♂️ (Professzor) „Az az információra vonatkozó kérdés.”

Az információ legkisebb egysége = bit

A tárgyalt számítási modell erre figyel.

A számítás alapművelete = átírás

Másképp fogalmazva

Az információ
és
a számítás
különböző kérdéseket vet fel

🐣 (Hallgató) „Mindkettő a minimumról beszél, de mást mér.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Igen. Ha összekeverjük őket, hamar elveszítjük a fonalat.”


A minimális modell megmutatja, hol a határ

🐣 (Hallgató) „Őszintén szólva minél tovább megyünk, annál távolibbnak érzem ezt a napi munkámtól.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Ez természetes reakció. A minimális modell megmutatja, meddig lehet elhagyni részeket úgy, hogy a dolog még működjön.”

Annak megmutatása,
hogy hol
húzódik a határ

🐣 (Hallgató) „Vagyis megmutatja, mi minden hagyható el.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Így van. Az elmélet sokszor még a megvalósítás előtt megrajzolja a térképet.”


A filozófiához hasonlóan a minimális feltételeket keresi

🐣 (Hallgató) „Kicsit olyan, mint a filozófia. »Gondolkodom, tehát vagyok.«”

🧙‍♂️ (Professzor) „Van hasonlóság. Mindkettő azt kérdezi, mik a minimális feltételek.”

Cogito
→ A létezés minimális feltétele

Lambda-kalkulus
→ A számítás minimális feltételei

🐣 (Hallgató) „Igaz. Ettől önmagában még nem lesz kész a termék.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Később viszont ez adhatja a tervezés gerincét.”


Zárszó

A curryzés lehet

Hasznos technika

és egyben

A számítás lényegre egyszerűsítésekor előbukkanó szerkezet

A gyakorlatban elég három dolgot észben tartani.

  • A mindennapi kódban használj jól olvasható, többargumentumú függvényeket.\
  • Akkor használj curryzést, ha segíti a függvények összekapcsolását vagy a részleges alkalmazást.\
  • Az elmélet legyen háttértudás a hosszabb távú tervezési döntésekhez.

🐣 (Hallgató) „Vagyis ettől nem zárul le a mai feladat, de később segíthet egy tervezési döntésben.”

🧙‍♂️ (Professzor) „Ez gyakorlatias felfogás. Az elmélet lassan fejti ki a hatását, de idővel hasznos lesz. Kicsit olyan, mint a kampó, a japán hagyományos gyógynövényes gyógyászat.”

🐣 (Hallgató) „Akkor most gyógynövényekkel fejezzük be?”

🧙‍♂️ (Professzor) „Miért ne? A lényeg, hogy működjön.”