Mit tudsz meg ebből a cikkből

  • A Google-keresés története és jelenlegi problémái (túl sok hirdetés, romló információminőség)
  • Hogyan alakította át a ChatGPT-hez hasonló generatív MI a keresést „válasz-központú” élménnyé
  • Miért ütközik korlátokba az SEO, és hogyan lép a helyébe az új stratégia, az AEO (Answer Engine Optimization)
  • Miért van szükségünk olyan mechanizmusokra, amelyek garantálják az információk megbízhatóságát

Bevezetés: a keresési élmény romlása és a felhasználói elégedetlenség

Sokan érzik úgy – ahogy én is –, hogy „régen elég volt beírni valamit a Google-be, és megkaptam a választ, most viszont hangos hirdetések és különböző oldalakból összefércelt, használhatatlan aggregátorok öntik el a találati listát, a lényeges információ pedig eltűnik.” A keresőmotor valaha az emberiség tudását összekapcsoló legerősebb eszköz volt. A 2020-as évek végére azonban a tekintetünk egyre kevésbé a keresőmezőre, és egyre inkább a Copilot, a ChatGPT vagy a Perplexity nevű nagy nyelvi modellekre (LLM) szegeződik. Ott nem linkhalmazt kapunk vissza, hanem a kontextushoz illeszkedő „válaszokat”.

Halott tehát a keresés? Nem. Ami meghalt, az a „régi típusú keresés”. A keresés szükségessége, azaz a tudás utáni vágy nem halt ki. A történelem azt mutatja, hogy a keresés újra és újra átalakult, hogy kiszolgálja értelmi kíváncsiságunkat. Most is egy fordulópontnál állunk.

Első rész: a keresőmotorok története és korlátai

Az internetes keresés története az információáradat és az emberi kísérletezés története.

A katalógusok kora – amikor még kézzel rendszereztünk

Az 1990-es években a Yahoo! kézzel hozott létre kategóriákat, és a webet telefonkönyvszerűen rendezte. Amíg csak tíz- vagy százezres nagyságrendű weboldal létezett, ez működött, de milliós nagyságrendnél összeomlott.

A robotok kora – a káosz vad határa

Az AltaVista és az Infoseek automatikus robotokat, úgynevezett crawlereket vezettek be, amelyek óriási mennyiségű weboldalt tudtak begyűjteni. Így olyan információk váltak elérhetővé, amelyeket kézzel sosem lehetett volna feltárni. Ám hamarosan zajba fulladtak a találatok: a felhasználók homokhegyek között keresték az aranyat. A lefedettség nőtt, de a minőség nem javult.

A Google-forradalom – a link szavazat

1998-ban megjelent a Google, amely a PageRank nevű, egyszerűnek tűnő, mégis erős elgondolást hozta: „a link egy bizalmi szavazat”. A sok linkkel hivatkozott oldal értékesebbnek számított. Ennek hatására a találati lista minősége ugrásszerűen javult, és a Google pillanatok alatt a web meghatározó szereplője lett.

Vég nélküli csaták – SEO és a hirdetések áradata

A siker azonban háborút hozott. Az SEO-szakemberek linkfarmokkal és kulcsszóhalmozással kihasználták a Google réseit, a Google pedig Panda-, Penguin- és Hummingbird-frissítésekkel válaszolt. Mégis egyre több hirdetésoldal és használhatatlan aggregátor lepte el az első találati oldal felét. Az utóbbi években pedig a generatív MI által gyártott, felszínes cikkek árasztották el a webet, így a valóban értékes válaszok a lista mélyére száműzve maradnak. A felhasználók keresésfáradtságot éreznek: „hiába keresek, nem találom, amire szükségem van.” A korábbi aranykor kifakult.

Második rész: új kapu – az LLM-ek sokkja

Erre a fáradt színpadra robbant be a ChatGPT és a generatív MI. Nem kulcsszavakat kell beírni és linkeket böngészni, elég annyit kérdezni: „Mesélj X-ről”, és jön a válasz, sokszor személyre szabott összefoglalóval. A hatás akkora, mint amikor a Google először megváltoztatta a keresési élményt. Ma már a keresők is MI által generált válaszokat tesznek a lista tetejére.

De az LLM-ekre is árnyék vetül:

  • A másolatok másolatának problémája Az MI által gyártott cikkek özönlenek, majd ugyanazt az MI tanulja megint. Mivel a generatív MI és az azt gátlástalanul használó emberek szerkezetileg híján vannak a jó szándéknak és a szakmai büszkeségnek, az információminőség lavinaszerűen romlik, mint egy sokszor fénymásolt papír.

  • Felelősség nélküli optimalizálás Ahogy az SEO a „keresőtáblázat élére kerülés” háborúja volt, úgy lesz az AEO (Answer Engine Optimization) a „legyél benne az MI válaszában” háborúja. A győzelem feltétele nem az, hogy előre kerülj a listán, hanem hogy az MI „szájába” kerülj. A jó szándékú, igényes szerzők könnyen tehetetlennek érezhetik magukat.

  • Fekete doboz mindenütt Az LLM-ek döntési szempontjai még a Google algoritmusainál is átláthatatlanabbak. Ritkán tudjuk, miért ezt a választ kaptuk, mely forrásokat súlyozta. A hallucinációk – azaz a kitalált információk – továbbra is gyakoriak, ami megrendíti a bizalmat.

Így lehet, hogy a kényelemért cserébe a hitelességet áldozzuk fel.

Harmadik rész: az AEO-háborúk hajnala

Az LLM-korszak optimalizálási háborúja már elkezdődött.

Az SEO célja az volt, hogy az első találati oldalra kerüljünk, az AEO célja viszont az, hogy a generatív MI idézzen minket.

A vállalatok és a médiumok számára ez azt jelenti, hogy már nem a „page one” számít, hanem az, hogy „az MI válaszában szerepelj”.

Technikailag a strukturált adatok, a sémajelölés, az aláírt hivatkozások és a megbízható linkarchitektúra lesznek a fegyverek. Az MI nem végez tényellenőrzést; a tanító adatokból és a hozzáférhető forrásokból rakja össze a választ. Ezért létfontosságú kérdés, hogy bekerülsz-e a tanítókészletbe.

Csakhogy ez a jövő korántsem idilli. Ha elárasztják a terepet az MI-re optimalizált, gyenge szövegek, újra a „túlhúzott spam” tengerébe süllyedünk. Az AEO-háborúk könnyen a SEO-sárdobálás ismétlésévé válhatnak.

Negyedik rész: LLM-fáradtság és a bizalom infrastruktúrája

Ezután jön az „LLM-fáradtság”. Minden MI hasonlóan homályos válaszokat ad, a források ködösek. Az emberek azt fogják gondolni: „Minekhogy kérdezzem az MI-t, úgysem bízhatok benne.”

A következő rend a bizalom infrastruktúráján múlik:

  • Ellenőrizhető digitális aláírások a forrásokon
  • Szakértők és hiteles intézmények által felügyelt tudásbázisok
  • Az olyan kutatások előrehaladása, amelyek „a felelősség szimulálását” célozzák az MI-ben, biztosítva az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot

Ahogy a PageRank egykoron megmentette a keresést, úgy az nyer az LLM-korszakban, aki képes lesz garantálni a bizalmat.

Következtetés: a keresés nem hal meg, csak átalakul

A keresés nem halott. Csak a régi formája, a linklistás megjelenítés halt meg. A keresés lényege – az ember tudás iránti vágya – él.

Most az AEO-háborúk korába lépünk. Ez keményebb lesz, mint az SEO: felelősség, átláthatóság, aláírt források, a hallucinációk elleni küzdelem. Aki mindezt uralni tudja, az lesz az új Google.

„Halott a keresőmotor?” A válasz: a keresés nem hal meg. Csak új alakot ölt az LLM-ek rendjében. És a trükkök és a valóban hasznos tartalom közötti sárdobálás ugyanúgy folytatódik.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

1. kérdés: Mi az az AEO?

Az AEO (Answer Engine Optimization) olyan optimalizálási módszer, amellyel elérhetjük, hogy a generatív MI-k és a „válaszmotorok” idézzék a tartalmunkat. A hagyományos SEO a keresőtalálatok élére kerülésre törekedett, az AEO célja viszont az, hogy bekerüljünk az MI válaszába. (Például az ilyen GYIK-ek publikálása is AEO-eszköznek számít.)

2. kérdés: Mi a különbség az SEO és az AEO között?

Az SEO a Google és más keresők találati sorrendjét célozza, és a linkekre, kulcsszavakra támaszkodik. Az AEO az MI által generált válaszokat célozza, ezért a strukturált adatok, az aláírt hivatkozások, a GYIK-formátum és minden olyan kialakítás fontos, amelyet az MI könnyen értelmez.

3. kérdés: Mit tegyenek a vállalatok és az egyének?

  • Adj hozzá GYIK-et és összefoglalókat az oldalaidhoz
  • Implementáld a strukturált adatokat (FAQ-séma, Article-séma)
  • Jelöld egyértelműen a hivatkozásoknál a szerzőt vagy a szervezetet
  • Építs olyan linkstruktúrát, amely hitelességet sugall

4. kérdés: Mennyire megbízhatóak az LLM-válaszok?

Kényelmesek, de messze nem tökéletesek. Gyakoriak a hallucinációk és a téves információk, a források pedig sokszor rejtve maradnak. Ezért nélkülözhetetlen a fent említett „bizalmi infrastruktúra” felépítése.