Bevezetés

A citizen developmentet gyakran a DX-korszak új fejlesztési módszereként hirdetik. A történelemre visszatekintve azonban gyorsan kiderül, hogy ez egyáltalán nem újdonság. Az 1970-es évek végén jelent meg az EUC (End User Computing) fogalma, és az 1980-as években, a Lotus 1-2-3 és az Excel elterjedésével a frontvonalban dolgozók maguk kezdtek rendszereket építeni.

Ennek a jelenségnek a szimbóluma az, amit később „Kami Excelnek” (japán netes szlengben „isteni Excelnek”) neveztek el. Ahhoz, hogy a citizen developmentet helyesen értsük, szembe kell néznünk ezzel a múlttal. Ebben rejlik a rövid távú siker és az elkerülhetetlen, hosszú távon jelentkező negatív örökség univerzális mintázata.

A sorozat teljes áttekintése

EUC – a helyben épített rendszerek kezdete

Az EUC (End User Computing) azt jelenti, hogy az eredetileg az IT-osztályokra bízott számítógépes feladatokat maguk a végfelhasználók végzik.

Akkoriban a háttér a következő volt:

  • Az IT-részlegek erőforrásai szűkösek voltak, nem tudtak minden üzleti rendszert házon belül fejleszteni és fenntartani.
  • Az 1970-es évek végére elterjedtek a személyi számítógépek; 1983-ban megjelent a Lotus 1-2-3, majd hamarosan az Excel is. Így a nem mérnökök is használható „eszközökhöz” jutottak.
  • A frontvonalban dolgozók saját, a feladatokra szabott mini-rendszereket kezdtek építeni, és a produktivitás ugrásszerű növekedését tapasztalták.

Első pillantásra ez valódi „termelékenységi forradalomnak” tűnt. A létrejött artefaktumok azonban a szervezeti irányítás keretein kívül estek, ezért hosszú távon legacy eszközökként maradtak ránk.

Kami Excel – a megmentőtől a teherré válásig

A „Kami Excel” elnevezés gúnyosan azokra a gigantikus, sokfunkciós Excel-fájlokra utal, amelyeket táblázatkezelőkben építettek. A név a korai japán netszleng „ネ申”（a „kami”, vagyis isteni szó játékos átírása）kifejezéséből ered, amellyel a „túlzottan elképesztő Excelre” utaltak.

A tipikus Kami Excel-jellemzők:

  • Olyan dolgokat is egyetlen munkafüzetbe zsúfol, amelyeket valójában adatbázisnak vagy alkalmazásnak kellene kezelnie.
  • Több ezer soros makrók, tucatnyi munkalap, kuszán egymásra hivatkozó képletek.
  • Rövid távon valódi „megváltóként” működik, és ugrásszerűen emeli a hatékonyságot.

Az idő múlásával azonban előtörnek a problémák:

  1. Személyhez kötődés – csak az eredeti készítő látja át az egészet.
  2. Karbantarthatatlanság – annyira bonyolult, hogy más nem mer hozzányúlni.
  3. Kompatibilitási gondok – az Excel verziója vagy az operációs rendszer eltérése miatt könnyen működésképtelenné válik.

Így lett a Kami Excel a „rövid távú siker és hosszú távú teher” kettősségének szimbóluma, amelyet ma már inkább elkerülendő példaként emlegetnek.

A negatív örökség ismétlődő mintája

Az EUC-tól a Kami Excelen át egészen a mai citizen developmentig ugyanaz a mintázat ismétlődik:

  • Bevezetéskor: a frontvonal problémáit gyorsan oldja meg, villámgyorsan terjed.
  • Középtávon: nő az eszközök száma, és a folyamatok magjába épülnek be.
  • Hosszú távon: irányíthatatlanná válnak, a migráció lehetősége is beszűkül – marad a „negatív örökség”.

Ez a szerkezet nem annyira a technológiából fakad, hanem inkább az emberek viselkedési mintáiból. A rövid távú sikerek erősítik a szervezeti ösztönzőket, miközben a hosszú távú kockázatok háttérbe szorulnak.

A citizen development az EUC visszatérése?

A mai citizen development (no-code, low-code, RPA stb.) látszólag a „felhő”, az „API-integráció” és az „MI-támogatás” zászlaja alatt tör előre.

A lényegi struktúra azonban ugyanaz, mint az EUC idején:

  • A frontvonal fejleszt, hogy enyhítse az IT-részleg hiányát.
  • Az intuitív felhasználói felület és a sok sablon miatt gyorsan hoz eredményt.
  • Ha hiányzik a governance, ugyanarra a negatív örökségre vezet, mint a Kami Excel.

Ugyanakkor a modern citizen development rendelkezik olyan előnyökkel, amelyek az EUC korszakában nem léteztek:

  • Felhőalapú biztonság és jogosultságkezelés.
  • API-integrációk, amelyek megkönnyítik a más rendszerekkel való összekapcsolást.
  • Vállalati szintű termékek, amelyeket eleve a governance figyelembevételével terveznek.

Ezért az IT-szállítók azt mondhatják, hogy a citizen development nem puszta újramelegített EUC, hanem „fejlődött EUC”. De mi a helyzet a felhasználókkal? Az emberi természet fél évszázad alatt aligha változik. Ha nem vonjuk le a tanulságokat és rosszul használjuk az eszközöket, újra és újra ugyanazt a negatív örökséget fogjuk létrehozni.

Összegzés

  • A citizen development nem új találmány; az EUC folytonosságát képviseli – legfeljebb marketing szempontból bővült ki.
  • A Kami Excel története a „rövid távú siker, hosszú távú teher” iskolapéldája.
  • A probléma gyökere az emberekben és a szervezeti ösztönzőkben rejlik, nem magában a technológiában.
  • A modern citizen development ugyan felhős, API-alapú és governance-funkciókkal bír, de ezek önmagukban nem oldják meg a fenti kockázatokat.

Következő rész: Valóban gonosz a Kami Excel? – A megmentőtől a negatív örökségig