“A blokklánc a gyengék pajzsa vagy az erősek páncélja? – beszélgetés 🧙‍♂️ (doktor) és 🐣 (hallgató) között”

A blokkláncot látszólag értem, mégis sok a ködös pont, ezért a ChatGPT-vel folytatott kérdezz-felelekből egy átdolgozott párbeszédes jegyzetet készítettem. Igen, működik. Ez már tényleg használható tananyag.

Párbeszéd: 🧙‍♂️ (doktor) és 🐣 (hallgató) a blokklánc létjogosultságáról

🐣 (hallgató): „🧙‍♂️ (doktor), mindenki a blokkláncról beszél mostanában, de végül is micsoda? Olyan, mint valami varázsige, amivel kriptóval lehet nagyot kaszálni?”

🧙‍♂️ (doktor): „Varázsige semmiképp. Inkább olyan, mint egy világszerte körbehordott körlevél. Amit egyszer beleírnak, azt senki sem radírozza ki, és javítani sem lehet.”

🐣 (hallgató): „De hát doktor úr, a körlevélre akárki firkálhat. Attól hogy mindenki látja, még tönkre is teheti.”

🧙‍♂️ (doktor): „Pont ez a különbség. A blokkláncban a firkálás is része a hivatalos történelemnek. A világ legszigorúbb körlevelét képzeld el.”

A gyengék védelme?

🐣 (hallgató): „Ez mire jó a hétköznapokban?”

🧙‍♂️ (doktor): „Képzelj el egy országot, ahol a bank bármikor befagyaszthatja a betétet, vagy ahol a választások tele vannak visszaéléssel. Ott fegyver a blokklánc. A megmásíthatatlan nyilvántartás a gyengék oldalára áll.”

🐣 (hallgató): „De ha a kormány azt mondja, hogy ‘ez az igazi főkönyv’, akkor nem kényszerít rá mindenkit?”

🧙‍♂️ (doktor): „Talált. A bizonyíték önmagában csak bizonyíték. Mit kezd vele a hatalom? Vagy pajzsként használja, vagy páncélként.”

🐣 (hallgató): „Olyan ez, mint amikor a ‘nép védelmét szolgáló szerződés’ valójában az írástudatlanokat csapja be.”

🧙‍♂️ (doktor): „Pontosan. Történelem ismétli önmagát.”

📌 Megjegyzés: megmásíthatatlanság és gyengék védelme A blokklánc akkor segít a gyengéken, ha utólag senki – még a hatalmasok sem – tudják átírni a nyilvántartást. A valóságban viszont a hatalom dönt arról, melyik láncot tekinti hivatalosnak, így könnyen az erősek eszközévé válhat.

A törölhetetlen adatok dilemmája

🐣 (hallgató): „És mi van, ha valaki bosszúból feltesz oda valami borzalmat, mondjuk bosszúpornót? Nem lehet törölni, igaz?”

🧙‍♂️ (doktor): „Sajnos igen. Ha közvetlenül a láncra kerül, akkor gyakorlatilag elpusztíthatatlan. Ezért szokás IPFS-t vagy Arweave-et használni, és a blokkláncban csak a hivatkozás marad.”

🐣 (hallgató): „De a tartalom attól még megmarad. Ez olyan, mintha bedobnánk a savanyú káposztát a hűtő legaljára – nem látod, de a szaga azért ott van.”

🧙‍♂️ (doktor): „Földhözragadt, de találó hasonlat. A megmásíthatatlanság egyszerre áldás és átok.”

📌 Megjegyzés: törlés a blokkláncon

• Ha adat kerül közvetlenül a láncra, azt gyakorlatilag lehetetlen eltávolítani.
• Gyakoribb, hogy külső tárolóban (például IPFS-en) van a fájl, és a lánc csak a hash-t vagy linket tartalmazza.
• A tartalom azonban így is fennmarad; legfeljebb elrejthető.

A túlcsorduló lánc jövője

🐣 (hallgató): „Rendben, tegyük fel, hogy nem tárolunk nagy adatot. De akkor is felduzzad a tranzakcióktól, mint egy túlpakolt füzet. Nem lesz ebből gond?”

🧙‍♂️ (doktor): „De, ezért vannak a ‘második rétegek’ és a ‘sharding’, hogy szétosszák a terhelést. Csakhogy ezek sem csodafegyverek.”

🐣 (hallgató): „Ha szétterítjük az adatot, nem áll fenn a veszély, hogy ha egy csomópont kiesik, hiányozni fog belőle valami?”

🧙‍♂️ (doktor): „Épp emiatt dolgoznak gazdasági ösztönzőkön és kriptográfiai bizonyításokon, hogy garantálják: a szükséges adat rendelkezésre áll.”

📌 Megjegyzés: skálázhatóság

• A blokklánc tranzakciós története végtelenül nő, emiatt nehéz teljes értékű csomópontot futtatni.
• Megoldás lehet a második réteg (off-chain feldolgozás) vagy a lánc darabolása (sharding).
• Ezek viszont még nem számítanak végleges megoldásnak.

Mi értelme van akkor?

🐣 (hallgató): „Ha ennyi a gond, mire jó a blokklánc?”

🧙‍♂️ (doktor): „A gyakorlatban ma leginkább a nemzetközi utalásoknál, az ellátási láncok hamisítás elleni védelménél és a pénzügyi automatizmusoknál (DeFi) látunk eredményt. A lényege azonban az, hogy akkor is lehet konszenzust kötni, ha senkiben sem bízol teljesen.”

🐣 (hallgató): „De hát ha a hatalom egyszerűen kimondja, hogy mi az igazság, akkor az egész hiábavaló. Ha ők használják a blokkláncot, csak jobban bebetonozzák a döntést.”

🧙‍♂️ (doktor): „Nem tudok vitatkozni. Ezért mondtam, hogy pajzs is lehet és páncél is.”

📌 Megjegyzés: kapcsolat a való világgal A blokkláncon létrejött konszenzus technikailag biztos, de a valódi hatása attól függ, hogy a társadalom és a jogrendszer elfogadja-e. A hatalom felhasználhatja megerősítésre, vagy éppen figyelmen kívül hagyhatja – mindkettő benne van a pakliban.

Valóban a hatalom ellen van?

🐣 (hallgató): „Ha minden hatalom csak addig létezik, amíg engedelmeskednek neki, akkor blokklánc nélkül is elég lenne nem foglalkozni vele, nem?”

🧙‍♂️ (doktor): „Elméletben igen. A hatalom kollektív beleegyezésből fakad. A blokklánc azt ajánlja, hogy emberek helyett a kódnak engedelmeskedjünk. Csakhogy az emberek nem bírják a teljes szabadságot: a DAO-kban is a nagy token-tulajdonosok válnak kvázi vezetőkké.”

🐣 (hallgató): „Szóval a ‘hatalom nélküli világ’ csak álom?”

🧙‍♂️ (doktor): „Sajnos igen. Én inkább azon gondolkodom, hogy nem eltüntetni kell a hatalmat, hanem annyira átláthatóvá tenni, hogy kordában tarthassuk – ebben segíthet a blokklánc.”

Zárszó

A blokklánc lehet pajzs a gyengéknek, és lehet páncél a hatalmasoknak. A megmásíthatatlanság lehet a jog eszköze, de a bezártság forrása is.

Végső soron a blokklánc talán nem más, mint tükör, amely megmutatja, hogyan viszonyul egymáshoz ember, hatalom és szabadság.

Technikai kiegészítés: ami a blokklánc mögött dolgozik

• Konszenzus algoritmusok

  • A Bitcoin Proof of Work (PoW) modellje a számítási kapacitás „szavazatára” támaszkodik a manipuláció ellen.
  • Az Ethereum és más láncok Proof of Stake (PoS) megközelítése az elhelyezett tőke gazdasági kockázatát használja fel a konszenzushoz.
  • Mindkettő arra szolgál, hogy olyan környezetben is megállapodást lehessen kötni, ahol senkiben sem bízunk meg teljesen.

• Hash-függvények és módosításérzékelés

  • Minden blokk tartalmazza az előző blokk hash-ét, így ha bárhol belenyúlnál, az egész láncban ellentmondás jelenik meg.
  • Ezzel a „láncstruktúrával” garantálható az adatok visszafordíthatatlansága.

• Kulcskryptográfia és aláírás

  • A tranzakciókat nyilvános kulcsú aláírás védi, így bizonyítható, hogy valóban az adott tulajdonos engedélyezte.
  • Ha elveszted a privát kulcsot, a vagyonhoz sincs többé hozzáférésed – szélsőségesen erős a „saját felelősség” elve.

• Skálázás és második rétegek

  • A Bitcoin Lightning Networkje vagy az Ethereum Optimistic Rollup / zk-Rollup megoldásai off-chain gyűjtik a tranzakciókat, és csak a lényeges eredményt írják be a láncba.
  • Így akár másodpercenként több száz vagy ezer tranzakció kezelhető – legalábbis ez a cél.

• Elosztott tárhely szerepe

  • Az IPFS vagy az Arweave példái annak, hogyan kapcsolható a „törölhetetlen adat” a blokklánchoz.
  • A hash-hivatkozás biztosítja, hogy a hivatkozott tartalom ne módosulhasson észrevétlenül.